• 160 éves? Így született meg a világ egyik legszebb állatkertje a Városliget szívében!


    Bár a világon létezik néhány öregebb állatkert a budapestinél, de az biztos, hogy szebb és hangulatosabb aligha akad. A Fővárosi Állat- és Növénykert – vagy ahogy a hivatalos rövidítése alapján becézik: a Fánk – idén ünnepli a 160. születésnapját. A Városliget ikonikus oázisa nemcsak a különleges egzotikus állatokról, hanem a magyar építészet legizgalmasabb, mesebeli korszakairól is mesél.


    A Fortepan archív fotóinak segítségével utánajártunk a kert legizgalmasabb titkainak:


    Királyi zsiráf és nemzetközi diplomáciai botrány: Az állatkert története tele van elképesztő sztorikkal. 1867-ben maga Ferenc József császár ajándékozott egy zsiráfot a kertnek, aminek a házát hirtelen sorsjátékból kalapozták össze. Az igazi építészeti csoda mégis a keleties hangulatú elefántház volt, aminek minaretszerű tornyát alig három évvel a megépítése után, 1915-ben vissza kellett bontani, mert az első világháborús szövetséges Oszmán Birodalom nem nézte jó szemmel, hogy egy állatház vallási jelképre hasonlítson.


    A zseniális magyaros építészpáros: A kert mai arculatát és különleges hangulatát két zseniális, fiatal építésznek, Kós Károlynak és Zrumeczky Dezsőnek köszönhetjük. Ők a magyar népi építészet formáit, a székely házak és kalotaszegi templomok motívumait ültették át a pavilonokba, miközben az állatok házait igyekeztek azok eredeti élőhelyéhez is igazítani. Így született meg a cölöpházas krokodilház, a sivatagi struccház és a monumentális, Erdély ihlette műsziklák is.


    A 23 túlélő és az aranykor: A második világháború és Budapest ostroma szinte teljesen letarolta a virágzó édenkertet. A bombázások, a tüzek és az élelmiszerhiány miatt a 2500 darabos állatállományból mindössze 23 darab állat maradt életben, a Pálmaházból pedig szinte csak egy fém váz maradt. Bár a szocializmus alatt egyszerűsítve építették újjá, a rendszerváltás utáni aranykorban az építészszakma teljes egyetértésével, az eredeti Kós–Zrumeczky tervek alapján restaurálták a kertet.


    A kérdés már csak az, hogy a mai modern és digitális világban képes-e egy 160 éves történelmi állatkert megőrizni a varázsát a fiatalabb generációk számára.


    Neked mi a legszebb gyerekkori vagy felnőtt emléked a budapesti állatkertből? Szoktál még manapság is sétálni a műsziklák és az elefántház között, vagy téged már hidegen hagy a nosztalgia? Írd meg kommentben itt a MizuZZ-on!


    #MizuZZ #BudapestiÁllatkert #FővárosiÁllatÉsNövénykert #Fánk160 #Városliget #Fortepan #KósKároly #Elefántház #Nosztalgia #BudapestPörgés #KözösségiMagazin
    160 éves? Így született meg a világ egyik legszebb állatkertje a Városliget szívében! Bár a világon létezik néhány öregebb állatkert a budapestinél, de az biztos, hogy szebb és hangulatosabb aligha akad. A Fővárosi Állat- és Növénykert – vagy ahogy a hivatalos rövidítése alapján becézik: a Fánk – idén ünnepli a 160. születésnapját. A Városliget ikonikus oázisa nemcsak a különleges egzotikus állatokról, hanem a magyar építészet legizgalmasabb, mesebeli korszakairól is mesél. A Fortepan archív fotóinak segítségével utánajártunk a kert legizgalmasabb titkainak: Királyi zsiráf és nemzetközi diplomáciai botrány: Az állatkert története tele van elképesztő sztorikkal. 1867-ben maga Ferenc József császár ajándékozott egy zsiráfot a kertnek, aminek a házát hirtelen sorsjátékból kalapozták össze. Az igazi építészeti csoda mégis a keleties hangulatú elefántház volt, aminek minaretszerű tornyát alig három évvel a megépítése után, 1915-ben vissza kellett bontani, mert az első világháborús szövetséges Oszmán Birodalom nem nézte jó szemmel, hogy egy állatház vallási jelképre hasonlítson. A zseniális magyaros építészpáros: A kert mai arculatát és különleges hangulatát két zseniális, fiatal építésznek, Kós Károlynak és Zrumeczky Dezsőnek köszönhetjük. Ők a magyar népi építészet formáit, a székely házak és kalotaszegi templomok motívumait ültették át a pavilonokba, miközben az állatok házait igyekeztek azok eredeti élőhelyéhez is igazítani. Így született meg a cölöpházas krokodilház, a sivatagi struccház és a monumentális, Erdély ihlette műsziklák is. A 23 túlélő és az aranykor: A második világháború és Budapest ostroma szinte teljesen letarolta a virágzó édenkertet. A bombázások, a tüzek és az élelmiszerhiány miatt a 2500 darabos állatállományból mindössze 23 darab állat maradt életben, a Pálmaházból pedig szinte csak egy fém váz maradt. Bár a szocializmus alatt egyszerűsítve építették újjá, a rendszerváltás utáni aranykorban az építészszakma teljes egyetértésével, az eredeti Kós–Zrumeczky tervek alapján restaurálták a kertet. A kérdés már csak az, hogy a mai modern és digitális világban képes-e egy 160 éves történelmi állatkert megőrizni a varázsát a fiatalabb generációk számára. Neked mi a legszebb gyerekkori vagy felnőtt emléked a budapesti állatkertből? Szoktál még manapság is sétálni a műsziklák és az elefántház között, vagy téged már hidegen hagy a nosztalgia? Írd meg kommentben itt a MizuZZ-on! #MizuZZ #BudapestiÁllatkert #FővárosiÁllatÉsNövénykert #Fánk160 #Városliget #Fortepan #KósKároly #Elefántház #Nosztalgia #BudapestPörgés #KözösségiMagazin
    0 Hozzászólás 0 Megosztások száma 18 Megtekintés 0 Értékelés / Vélemény